Folyamatosan előjön magánszemélyek, vállalkozások esetén a jogosulatlan utazásszervezés kérdése. Mert egyesek szerint az utazásszervezés olyan, mint a foci. Mindenki ért hozzá!
Ezzel a témával a MUISZ minden esetben foglalkozik, de nagyon fontos, hogy csak akkor tud bármiféle szervezet lépéseket tenni, ha a “fekete szervezésről” pontos tények állnak rendelkezésre.
De miért is?
Az utazásszervezés engedélyhez kötött tevékenység. Alapszinten bárki képes lehet rá és ha az utasok épségben hazaérnek, akkor szinte észre sem vettek semmi simlit. Azonban az utaztatóknak komoly felelősségük van az utazók védelme tekintetében. Elég egy apró baleset, egy járattörlés, egy komolyabb incidens az utazás során és az ügyfelek magukra maradnak. Arról a rengeteg esetről nem is beszélve, amikor az utasok pénzével az önjelölt fekete-szervező egyszerűen meglép. Ha engedéllyel rendelkező utazásszervezőt használ az ügyfél a fenti szerencsétlen esetekre mindenképp biztosítva van.
Nos akkor mit is kell vizsgálni pontosan, hogy kiderüljön a jogosulatlan szervezés? Ezen a listán mindenkinek végig kell mennie, különben csak saját magának és az ellenörző szerveknek ad felesleges munkát és fejfájást.
- Utazási csomag van-e meghirdetve – szükséges a szolgáltatás pontos leírása és az részvételi díj tartalmának tisztázása! Utazásszervezés minde esetben kizárólag az utazási csomag tekintetében jöhet szóba.
- Utazás időszak – 24 órát meghaladja-e vagy éjszakai szállást magába foglal-e! Az ennél rövidebb időszak nem lesz utazási csomag. Szóval a szomszéd buszos cége által szervezett pozsonyi/bécsi kirándulás – csak buszjegyet magába foglalva – mehet engedély nélkül is.
- MKEH engedéllyel rendelkezik-e, vagy regisztrált-e a határon átnyúló szolgáltatás keretében ideiglenesen Magyarországon utazásszervező és -közvetítő szolgáltatási tevékenység folytatására? Ki kell deríteni a tényleges szolgáltatót, és hogy van-e engedélye ebben a nyilvántartásban.
- Magyarország területén tartózkodó ügyfeleknek szól a hirdetés? Nehéz kérdés ezt megválaszolni, ed tegyük fel, hogy amennyiben magyar nyelven íródott, úgy valószínüsíthetően pont a mi ügyfeleinknek szól a hirdetés.
- Magánszemély vagy jogi személy (bármilyen céges forma, társaság, stb.) az utazási csomagot meghirdető?
- A szolgáltatást nyújtó személye beazonosítható? Muszáj tudni, hogy pontosanki is van a hirdetés mögött.
- Vélelmezhetően mely országban található az utazási csomagot hirdető magán- vagy jogi személy? Sajnos határon átnyúló marketing tevékenység nem büntethető, pláne, ha a pl. az USA-ban egy bejegyzett cég is van mögötte, akivel az Ügyfél ténylegesen szerződik.
- Üzletszerű gazdasági tevékenységet végez-e a vizsgál magánszemély vagy társaság, mindez rendszeres esetleg?
Azaz:- Fizetési feltételek tisztázása – az Ügyfél itthon fizet az utazást meghirdető személy részére vagy közvetlenül a szolgáltatást ténylegesen nyújtó felé?
- Kiderül-e hogy ki az, aki a szolgáltatást ténylegesen nyújtja?
- Volt-e már hasonló szervezése, ami meg is valósult, ezáltal bizonyított a rendszeresség fogalma?
Ha valaki nem csak farkast akar kiáltani, tegye meg, hogy a hatályos jogszabályokban utána néz a kiskapuknak.
Az utazásszervezésre vonatkozó hatályos jogszabályok:
- 213/1996. (XII. 23.) Korm. Rendelet az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről
- 472/2017. (XII. 28.) Korm. Rendelet az utazási szerződésről
- 65/2014. (III. 13.) Korm. Rendelet a tartós közvetítői szerződés alapján a közvetítőt megillető jutalékról
- 2005. évi CLXIV. Törvény a kereskedelemről (a továbbiakban: Kertv.)
- 2009. évi LXXVI. Törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól (a továbbiakban: Szolgtv.)
Fontos hangsúlyozni, hogy minden utazási csomag csak utazásszervezői tevékenység keretében nyújtható, ugyanakkor az utazási csomag fogalmába nem eső, 24 óránál rövidebb, vagy éjszakai szállást nem tartalmazó, de legalább két turisztikai szolgáltatást magába foglaló program nyújtása is „engedélyköteles”, pontosabban immár bejelentés-köteles, és csak az BFKH (MKEH) felé tett bejelentést követően végezhető. (Pl. árubemutatókhoz kapcsolódó utazásszervezés, ami a személyszállítás mellett étkezést is tartalmaz; vagy bármely egynapos buszos városnézés, ahol a személyszállítás mellé idegenvezetés is kerül.)
És kihez is fordulhatunk ilyenkor?
A jogosulatlan utazásszervezéssel összefüggő jogsértő helyzetek megállapítása kapcsán több hatóság szerepe is felmerülhet (BFKH (MKEH), NAV, NFH). Fontos kiemelni azt, hogy az egyes hatóságok csak a hatáskörük keretein, ill. illetékességi területükön belül tudnak eljárni. A hatóságok tehát a jogszabályok által biztosított hatáskörük szerint, felhatalmazásuknak megfelelően tudnak ellenőrzéseket végezni és kizárólag az irányadó jogi normákon alapuló tényállási helyzetben járhatnak el és hozhatnak intézkedést.
Jómagam a BFKH-t ajánlom,hiszen a jogosulatlan szervezéssel kapcsolatban náluk van a legnagyobb szakértelem. Azonban mivel pénzről van szó, egyből küldeném az infót a NAV-hoz is, aki az állampolgárok közérdekű bejelentéseit, illetve panaszait a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Pktv.) alapján intézi.
